Kedves barátom, testvérem, ma nagy kísértés többnek látszani, mint ami vagy. Ha körülnézel a környezetedben sok fiatal ezt teszi. Többet mutatni a valóságnál. Sokszor vonzóbb egy látszatképet felmutatni magadról, mint aki valójában vagy. Ez népszerűbbé tehet az emberek előtt, menőbb lehetsz ez által, “legalábbis úgy gondolod”. Tudod ez nem idegen a Sátán számára. Ő könnyen váltogatja a színeit. Ő a hazugság forrása. Az ő lényéhez tartozik. A Biblia azt mondja róla, hogy sokszor világosság angyalaként jelenik meg, hogy sokakat megtévesszen. Valójában a sötétség fejedelme.
De mi is a látszat? Hát éppen az, amikor olyan képet mutatsz magadról, ami nagyon is távol áll a valóságtól, vagy nagyon közel áll a valósághoz de még sem az. Viszont ha te látszatképet hagysz magadról mások előtt az nem más mint együttműködés a sötétség fejedelmével.
Kísértés ez fiuk, lányok számára például mikor egy ifi konfi, vagy ifitábor van. Vagy sokszor elég egy ifjúsági alkalom. Vagy amikor ismerkedsz egy fiúval vagy lánnyal már jelentkezik a látszatkép. Másképp beszélsz, más a magatartásod, a viselkedésed. Ilyenkor udvariasabb vagy, még az öltözeted is más. Még a stílusodat is kész vagy megváltoztatni néhány napig. Még a hangos imádságaidat is kész vagy kisminkelni. Mindezeket kész vagy megtenni a másik kedvéért. Sőt már több hajzselé kerül a fejedre, a dezodorod is már néhány méterről illatozik. Az arcszeszből is ötször annyi adagot teszel, mint máskor. Ilyenkor az is fontossá válik, hogy kissé jobbra vagy balra áll a hajtincsed. Az arckrém sem marad el. Mindezt pillanatnyi látszatért, csak, hogy átverd, megtéveszd a másikat? Ilyenkor hazugságban élsz, még ha fáj is de ez a valóság. Egyszerűen hazudsz beszédeddel, magatartásoddal. Az emberek olyannak látnak, ami nem vagy valójában. Nem azért mert rossz a látásuk, hanem mert átvered őket.
Sokszor nehéz feladni egy látszatképet. Foggal, körömmel ragaszkodsz hozzá. Próbálod menteni azt, amit úgysem tudsz megtartani.
Figyelj, volt valaki, akiben soha nem volt látszat. Ő úgy beszélt, cselekedet, hogy mindig a valóságot tükrözte. Nézd, amikor, gúnyolták, köpdösték, keresztreszegezték akkor is a valóságot tükrözte. Nem volt benne semmi hátsószándék. Nézd milyen tisztán, ragyog még a kereszten is. Már tudod kiről beszélek? Nézd, a kereszt fényében mindaz ami látszat az életedben lelepleződik. Előtte minden látszat a porba hull. Jézus Krisztust nem tudod átjátszani. Ö átlát a te látszatképeiden. Úgy lát, ahogy valójában vagy. Kész vagy e minden látszatot letenni a keresztnél és szabaddá válni tőlük? Vágyol e erre? Vagy küszködsz továbbra? De meddig! Egyszer belefáradsz! Nézz a keresztre, nézd, a te vétkeidért vergődött. Nézd az átszegzett kezét. Bűneidért vérzett. Most feléd nyújtja, mert szeret, meg akar menteni, szabaddá akar tenni. Ő képes rá! Mit válaszolsz Neki? Hátat fordítasz vagy engeded, hogy megtisztítson? Kész segíteni, hogy Őt sugározd, hogy Őt tükrözd beszédeddel, magatartásoddal. Világosan és tisztán, félreérthetetlenül!
“Ne tévelyegjetek, szeretett testvéreim: minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Atyjától száll alá, akiben nincs változás, sem fénynek és árnyéknak váltakozása.” Jakab 1,16-17.
De mi is a látszat? Hát éppen az, amikor olyan képet mutatsz magadról, ami nagyon is távol áll a valóságtól, vagy nagyon közel áll a valósághoz de még sem az. Viszont ha te látszatképet hagysz magadról mások előtt az nem más mint együttműködés a sötétség fejedelmével.
Kísértés ez fiuk, lányok számára például mikor egy ifi konfi, vagy ifitábor van. Vagy sokszor elég egy ifjúsági alkalom. Vagy amikor ismerkedsz egy fiúval vagy lánnyal már jelentkezik a látszatkép. Másképp beszélsz, más a magatartásod, a viselkedésed. Ilyenkor udvariasabb vagy, még az öltözeted is más. Még a stílusodat is kész vagy megváltoztatni néhány napig. Még a hangos imádságaidat is kész vagy kisminkelni. Mindezeket kész vagy megtenni a másik kedvéért. Sőt már több hajzselé kerül a fejedre, a dezodorod is már néhány méterről illatozik. Az arcszeszből is ötször annyi adagot teszel, mint máskor. Ilyenkor az is fontossá válik, hogy kissé jobbra vagy balra áll a hajtincsed. Az arckrém sem marad el. Mindezt pillanatnyi látszatért, csak, hogy átverd, megtéveszd a másikat? Ilyenkor hazugságban élsz, még ha fáj is de ez a valóság. Egyszerűen hazudsz beszédeddel, magatartásoddal. Az emberek olyannak látnak, ami nem vagy valójában. Nem azért mert rossz a látásuk, hanem mert átvered őket.
Sokszor nehéz feladni egy látszatképet. Foggal, körömmel ragaszkodsz hozzá. Próbálod menteni azt, amit úgysem tudsz megtartani.
Figyelj, volt valaki, akiben soha nem volt látszat. Ő úgy beszélt, cselekedet, hogy mindig a valóságot tükrözte. Nézd, amikor, gúnyolták, köpdösték, keresztreszegezték akkor is a valóságot tükrözte. Nem volt benne semmi hátsószándék. Nézd milyen tisztán, ragyog még a kereszten is. Már tudod kiről beszélek? Nézd, a kereszt fényében mindaz ami látszat az életedben lelepleződik. Előtte minden látszat a porba hull. Jézus Krisztust nem tudod átjátszani. Ö átlát a te látszatképeiden. Úgy lát, ahogy valójában vagy. Kész vagy e minden látszatot letenni a keresztnél és szabaddá válni tőlük? Vágyol e erre? Vagy küszködsz továbbra? De meddig! Egyszer belefáradsz! Nézz a keresztre, nézd, a te vétkeidért vergődött. Nézd az átszegzett kezét. Bűneidért vérzett. Most feléd nyújtja, mert szeret, meg akar menteni, szabaddá akar tenni. Ő képes rá! Mit válaszolsz Neki? Hátat fordítasz vagy engeded, hogy megtisztítson? Kész segíteni, hogy Őt sugározd, hogy Őt tükrözd beszédeddel, magatartásoddal. Világosan és tisztán, félreérthetetlenül!
“Ne tévelyegjetek, szeretett testvéreim: minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Atyjától száll alá, akiben nincs változás, sem fénynek és árnyéknak váltakozása.” Jakab 1,16-17.
Mit mutat a te életed? A látszatot vagy a valóságot?
Kelemen Szabolcs
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése